Puskás emberek ezek, nem vadászok - ahogy Fekete István is mondja. Minden évben van több ilyen eset, nem is kell messze menni, az utóbbi 6-7 évben a környezetemben is volt három. Utoljára szeptember végén a Bakonyban, Farkasgyepű, Bakonyjákó környékén, egészen pontosan a Názer réti tisztáson, a Jári-patak Menti Kkt. vadászterületén. Történetesen egy vadásznak nevezett ember lelőtte két társát, mert vaddisznónak vélte őket. Felfoghatatlan és rossz belegondolni, hogy ez bárkivel megtörténhet, akár velem is, jártam már jópárszor azon a környéken, a tett helyszínén. De ugyanígy kirándulókkal is. Felfoghatatlan, hogy ilyen emberekkel vadászunk együtt. Meglehet, igen csak műkedvelő "erdőkerülőnek" számítok, de nem tudom elképzelni azt, hogy a szabályokat megszegve vakon tüzeljek. Próbáltam már megfejteni, hogy mit érezhet, mit gondolhat, mit élhet át az az ember, aki ilyenkor a ravaszt meghúzza.
A fegyverrel bánni nagy önfegyelem, óvatosság szükségeltetik, sokan ezt nem veszik figyelembe. Játékszernek tekintik, pedig sokkal nagyobb tiszteletet érdemelne. És hogy ki volt az elkövető? Tessék megkapaszkodni: egy volt vadászpilóta. Nem Józsi a Fröccsöntő kocsmából. Vélhetően találkozott már az eset előtt is fegyverekkel és gyanítom, használta is azokat. Megkapta az engedélyét, tehát vizsgát is tett, szóval minden adott lenne ahhoz, hogy egy puskás ember vadásszá válhasson. De nem fog, mert mégis oda lő, ahol mozgást hall. Hall. És nem lát. Ráadásul anélkül, hogy látná a célt, rádupláz. Így aztán van a történetnek egy puskás embere és 2 súlyosan sérült áldozata (egy vadász és kísérője), akik bele is halhattak volna a lövésekbe. A vizsgálatok szerint ők is hibásak voltak, mivel elhagyták kijelölt biztonsági körzetüket. A regisztráció szabályszerű volt, alkoholfogyasztás nem történt. Mégis, miért kell ezeknek a baleseteknek megtörténniük? A mérleg egyik oldalán van egy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés megalapozott gyanúja miatt indított eljárás, a másikon 2 súlyos sérült, akiknek lehet, hogy egy életre elment a kedvük a vadászattól.
A vadászatok előtti pálinkázások, hideg estéken benyelt jägermeisterek hozzátartoznak a "szertartáshoz". Viszont amikor egyes újgazdag vadászokat már a terepjáróból is kis híján úgy kell kisegíteni, ott már nagy baj van és ezért a társak is felelősek. A nagy igazság: alkoholmámorban hajlamosak lehetünk meggondolatlanul dönteni. A fenti vadásztörténetben nem ez volt a kiindulópont, de a legtöbb baleset megoldása ezen a vonalon keresendő. Mert mi mással lehet magyarázni példul azt az esetet, ami szintén nemrégiben történt Ausztriában? Ott a puskás ember egy autót nézett vadnak, át is lőtte az út szélén leállt, lerobbant autót, az azt beindítani próbáló 2 fiatal legnagyobb megdöbbenésére.
Megoldásként többen javasolták már a külföldön több helyen megszokott piros trikót. Ezzel az a baj, hogy aki egy embert nem tud felismerni, vagy adott esetben egy autót nem tud megkülönböztetni a vadtól, annak teljesen mindegy, hogy zöld kabát vagy piros mellény van az áldozaton, hallás után tüzel. Leginkább a felelősségérzeten kellene tudni változtatni.
A balesetek miatt bekövetkezett legnagyobb veszteség magát a vadásztársadalmat terheli, ugyanis a közvélemény sokszor ez alapján ítéli meg a morált és a vadászok mentalitását.
(Fotó: Fotóaréna)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Quicksilver 2008.11.30. 13:31:43
Pilgrim 2008.11.30. 23:32:00
Quicksilver 2008.12.01. 08:16:04
Az erdőbe meg túrázni is lehet járni, sokkal jobb szórakozás, mint ártatlan vadakat ölni.
Pilgrim 2008.12.02. 11:48:57
A jó értelemben vett vadászok (és nem a puskás emberek) is természetszerető, az állatokat védő emberek (gondoljunk csak a téli etetésekre). És ahogy Széchenyi Zsigmond mondja: "A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás..."