Pilgrim, hogy is mondjam - beletrafáltál.
Nem, igazán nem ismertem sem az elhúnytat, sem a fiát - pedig öt évig voltunk évfolyamtársak Szegeden. Csakhogy nem csoporttársak - mert nem a magyar-idegennyelv szekcióba tartozott. Magyar órákra jártunk részben együtt, a történelmet akkoriban nem vállaltam be. Ahogyan akkoriban oktatták, az engem nem érdekelt. Őt igen.
Tizenketten voltak a négyes csoportban, most néztem meg egy 2004-es csoportlistán. Az ötös (szintén magyar-töri) csoportba járt például Csapody Miklós. De nem akarok sorolni. Csak éppen érdekes.
Péternek igen jellegzetes feje volt már akkor. Volt még egy lány is az évfolyamban ilyen - nem tudom másképpen megfogalmazni - halálfejjel. Kicsit rémisztő volt, nagyon elvonatkoztatott, nem barátkozó - bár bármiről elbeszélgetett szinte bárkivel, de érezni lehetett: ez nem komoly foglalatosság számára.
Nem tudtam az apjához való viszonyulásáról, de volt más, hasonló helyzetű fiúval dolgom, így nem lep meg. Az én részvétem kétirányú, az apát nem ismertem, de sajnálom. A fiút… pedig bármilyen furcsa: nem mindent dobnék el abból, amit írt, mégha csak önmaga tisztázására is az "elvtársak" elött. Még emésztenem kell. Hosszú is volt, na. Végiggyötörtem rajta magamat - néhol felháborodottan, néhol majdnem sírva. Az említettem dokumentum abból az alkalomból született, hogy még 1999-ben megszervezte pár lelkes ember a (talán első) évfolyamtalálkozót. Mint négy évvel később mondták: ilyet ma már nem lehetne az AudMax-ban tartani, mert csak az angol szakra annyian járnak, mint a mi időnkben az egész Bölcsészkarra…
Szóval kilenc éve úgy fordult, hogy együtt találtuk magunkat a gyorsvonat étkezőjében. Egész életünkben nem beszélgettünk annyit, mint akkor. A családjáról mesélt: feleség, gyerekek… érezhettem: nem azonos "nívón" élünk. De az édesapjáról nem esett szó, énnékem meg nem tűnt fel - hiszen én akkor már 19 éve nélkülöztem az enyémet.
Nem tudtam - nem tudhattam - a rokonságról, hiszen a családnév eléggé hétköznapi.
A többiről máskor. Amiben egyetértek: a pár "tudatlan" év, amikor azt se tudtuk, mi az: kissebbség. Bármilyen. Szándékos tudatlanság - amiből volt is később kellemetlenség elég.

Az átlagosnál én sem ismertem jobban György Lajost sem, viszont sokat hallottam, olvastam munkásságáról, az mindenképpen elismerésre méltó - tisztelői szerint emberileg is egy jószándékú, tisztalelkű ember volt. A fiát az írásai, sajtómegnyilvánulásai alapján ismerem, talán ennyi elég is. Sokáig én sem tudtam a családi kapcsolatról, meg is lepett, amikor értesültem erről.

Kedves Mormogi Papa, Inszeminátorhoz hasonlóan öröm olvasni a történeteidet, élményeidet. Ha lesz majd esetleg egy blogod - ezúttal jelentkezem törzsolvasónak. :)

Igen megtisztelő a jelentkezésed, köszönöm.
Egyelőre nem gondolkoztam ilyesmiben több okból - részben technikai, részben személyes, részben időigény függvénye. De ki tudja? azt sem hittem volna pár hónappal ezelött, hogy kommentelni fogok...

Mormogi Papa,
nem menekülsz, elöbb-utóbb össze fog jönni az a blog, én már a nyáron utaltam rá :))))

Mormogi Papa, az időhiánnyal én is küzdök, de amíg van téma és vélemény - és mindezekre egy kis idő, néha feldobok egy-egy posztot, de vérbeli blogger sohasem leszek. :) A tartalmas kommentjeid, történeteid viszont előrevetítenek egy enyémnél sokkal sikeresebb blogot. :) Mindenesetre Gasperrel karöltve minimum 2 törzsolvasód biztosan lesz, de bizton állíthatom, ennél sokkal több is. :)

Na most akkor, hogy is vannak a dolgok, szeretnék valami bizonyosságot Mormogi Papa.
Mert van ugyebár az admin felületen a statisztika fülben egy hivatkozások egy fülecske ahol keresőszavak jelennek meg és ott találtam a beírást, hogy beírást : mormogi+papa

Folytatás, mert elugrott az irományom valahova...Szóval van egy gasztroféle blog, az most akkor kié, rögtön megnézem újra, a kérdés addi függőben marad....Most látom, hogy az előző kommentem egy durva összevisszaság, bocs..

Újra beírtam a mormogi+papa szavakat és mindjárt elsőnek ott van a KIFŐZDE, és még sok más is található a sorban.
Az a gyanúm, már régi motoros vagy, és nagyon tájékozott.
Törzsolvasókban szerintem nem lesz hiány. Harmadiknak még elég szép jelentkezbem azt hiszem.
___________
Nagyon érdekes cikket írt ez a György Péter, számonra igazolta a hazai zsidóság furcsa, sokszor érthetetlen töredezettségét. Az irányultságok sokszínűségét. Legfőképpen pedig eszembe juttatta Pap Károlyt, akit újra elő kell vennem egy kicsit.
Kösz, hogy felraktad Pilgrim - az utóbbi dőben ritkán nézek bele a lapba, az előfizetést pedig már tíz éve lemondtam.
Ü.Inszeminator.

Én igazából egy saját, Mormogi Papás blogra gondoltam. :)

Papíralapú Élet és Irodalmat nem is tudom, mikor olvastam már. Hosszabb vonatozáskor szoktam anno beleolvasgatni, de az utóbbi időben egyre jobban eltávolodott a világnézetemtől. A Greenfo.hu-t rendszeresen olvasgatom, ott találtam rá erre a cikkre és igazán akkor tudatosult bennem is az apa-fiú kapcsolat annak ellenére, hogy talán pár évvel ezelőtt is mondta valaki, de akkor nem tulajdonítottam ennek olyan nagy jelentőséget. Keresztény emberként, külső szemlélőként számomra is valahogy ugyanez a furcsa töredezettség jön le ezekből a történetekből is. A hazai zsidóságban is bizony akadnak olyanok - a jelen sztoritól elvonatkoztatva is - akik könnyebben feladják a hitüket, mint mondjuk bármelyik keresztény felekezet tagja. Mégis valahogy az ellenkező hír járja...

Kedves Pilgrim, Kedves Inszeminator és Kedves Gasperem!

Mit ne mondja, alaposan rámszáltatok ezen a hétvégén, Albert és Lipót napján :-)
A Kifőzdén vendég vagyok csak, bár megjelent egy írásom, meg egy átvett anyagom - de egyelőre a kommentelést felfüggesztettem. Néhanapján beszólok a Kőkeresztbe is, személyes kapcsolat miatt, meg, hogy valaki ott is kommenteljen, mert a "célközönség", jelesen a falu lakói tán olvassák, de nem veszik a fáradságot az írkálásra.
Saját, Mormogi Papás blogom nincsen. Egyelőre. Ki tudja :-)
(Most ne is mesélgessétek nekem a tálentum történetét, jól ismerem, s tudom: bármit is tartsanak róla, nem a római pénzről szól, de még csak nem is a vagyonról, általában…)

Nagy meghatódottságomban össze-vissza írtam - legalábbis helyesírásilag.
"Mit ne mondjak, alaposan rámszálltatok" lett volna a helyes.
Az identitás, kedves Inszeminator, tegnap este a hír-adóban is látható volt.
(Nem is a kincstárin!) Szóval összehívták a nagy Izraelita Kongresszust, a harmadik alkalommal. Nem ebben az évezredben: az ország megléte óta. Az is tanulságos lenne, mikor volt az a három kongresszus - mert nem ám a vészkorszakokban! Szóval volt ott egy résztvevő, akinek már a kippa-ja (amit sábeszdeklinek is csúfolnak) is piros-fehér-zöld volt, és a pólóját magyar hazafik portréja ékesítette. Meg a Mogen Dovid (a szegedi zsinagógában megdicsért a minket vizslató úr, hogy nem Dávidcsillag-ot mondtam...) is nemzetiszín szalag volt rajta...
Amúgy a napirend szintet elérő kérdés: hogyan oszoljék meg az állami támogatás (ami jelenleg nem oszlik: mindent a Mazsihisz visz...) elnapoltatott. A többi, részt vevő szervezet aggályosnak tartotta, hogy az egykor az állampárttal lepaktált szervezet utódja kap mindent - ők azt szerették volna, ha a felajánlott 1 % -ok arányában részesednének. Ez méltányos javaslatnak tűnik azt tekintve, hogy legalább három irányzat van jelen az országban: az ortodox, a neológ és a Status Quo Ante -ami a kettő között áll. Képzeljük el mi lenne, ha mondjuk, minden keresztyén-keresztény egyház együttes támogatását mondjuk az "utolsó ítélet szentjei" kapnák... merthogy ők a szimpatikusak a kormánynak.
Az el6árolódási kényszerről majd később talán - a hivatkozott cikkről viszont eszembe jut, felvette-e Péter a, mondjuk, 3 flekkért járó honoráriumot... Persze, gyakorló temetőként tudom, Krisztus koporsóját sem... és a másik link szerint nem lesz temetés (akkor?) sem, de ne törjek pálcát. Egyre ritkábban teszem egyébként - talán a korral jár.

Érdekes a cikk - nekem eléggé lehangoló, mert ha valaki a halott apját így képes "bírálni", és abba is masszívan aktuálpolitikát meg a saját nézeteit pakolja be, az végképp elvetemült. Ez a cikk ugyanis nem György Lajosról szól, hanem György Péterről. Meg arról, hogy neki a halottal szemben igaza van - és ezt persze akkor írja meg, amikor a halott már nem tud védekezni, cáfolni, visszabeszélni...

Valahol olyan ez, mint a másik erkölcsbajnok, Esterházy Péter, akin látszik, hogy a főnemesi vér sem jelent semmit. Ő volt az, aki az apjáról könyvet írt (Harmonia caelestis) - majd amikor kiderült, hogy a kedves papa besúgó volt, akkor - egy másik könyvvel kettőzte meg a rókáról lehúzott bőrt és pénzt, ahelyett, hogy mélyen hallgatott volna és szégyellte volna magát. Mivel én Miss Marple-szerű rosszhiszeműséggel bírok, könnyen el tudom képzelni, hogy mindkét könyv előre el volt tervezve, mint ahogy a papa múltjának nyilvánosságra hozatala is. Mert így többet lehetett a könyvekből kaszálni...

Engem is ez kavart fel. Érzéketlenség mesterfokon. Persze a sajátjai nyilván csendben bólogattak, hogy milyen igaza van ennek a György Péternek. Nagy vonalakban megadja ez az Élet és Irodalom mai színvonalát is.

A 3 milliárdos támogatásról szóló vita akár egy külön posztot is megérne, bár a következtetéseket hosszas taglalás nélkül is könnyen le lehet vonni. Ha pénzről van szó, hirtelen mindig szétrebben a díszes társaság - évről-évre.

Az Élet és Irodalom színvonala? A kút világossága, a völgy magassága, az óceán száraz lehelete...

Érdekes módon mindkét Esterházi művet kb az egyharmadáig olvastam, aztán teljes mértékben kihűlt bennem az érdeklődés. Főleg a második, a papa jelentéseinek feldolgozása érintett kellemetlenül. Jó néhány jelentésírót figyelhettem meg, olcsó kis karrierjét építgetve, de, hogy erről még egy újabb valamit is képes valaki lenyúzni, az szánalmas.Elolvastam még egyszer GY.Péter cikkét, hosszú és kusza, mintha számolta volna a sorokat.

Vagy mint drágajóbolgárúr elfogulatlansága.

György Lajos, Piros, a baratom volt, akarcsak Krasso György. Krasso 1982-töl, Piros 1988-tol. (Egy leveleben ezt Piros maga irta, amikor egyszer megtamadtak engem).
1) Ilyen biralo meltatast (amit Piros fia irt) vagy a "celszemely" eleteben vagy sok idövel (evekkel) a halala utan szoktunk irni.
2) Valoban elgondolkodtato, teny, hogy egy zsido ember nem asszimilalodhat olyan egyszerüen, mint egy szlovak, horvat vagy nemet. Reszben, mert a külvilag nehezebben fogadja el, reszben az elhagyott csoport szemrehanyobb magatartasa miatt.
3) A magyar uralkodo "baloldal" (MSZP, SZDSZ es a sok szekertolo) brutalisan, arcpiritoan, a fogalmakat az ellenkezöjere forditva tagadott meg, gyalazott meg minden klasszikus baloldali es baloldali-humanista erteket, es kepviseli szoval, tettel a birodalmi vadkapitalizmust. Igy erthetö, hogy a klasszikus baloldali humanistak a jobboldalon keresik ezeket a "baloldalrol" kitoloncolt ertekeket. Ez az ö hibajuk??
4) Piros maga kb. igy fogalmazott: a "baloldal" es "jobboldal" tulhaladott fogalmak. Aki öszinten vedi a termeszetet es szall szembe a penzhatalommal (nagytökevel, birodalmisaggal), a szövetsegesünk, barmilyen oldalinak is nevezik vagy nevezi magat.
5) Piros munkajanak egyik legszebb vonulata a kosztolanyis nyelvvedelem: Ne beszeljünk nemzetközi zagyvanyelvet, sznobnyelvet, hanem beszeljünk magyarul, ne hasznaljunk idegen szavakat. MINDENT ki lehet fejezni magyarul (lasd Kosztolanyi, lasd Piros). Az idegen szavakat illik erteni, de nem illik hasznalni (mert urhatnamsag, mert föleny(?)-fitogtatas, mert arulas az anyanyelv ellen. Ugyanolyan nyelvrontas, mint a suk-suk nyelv.
Piros - Kosztolanyin es Molnos Angelan kivül - minden mas magyar emberen tultett a tiszta magyar beszed tudomanyaban. Szeretettel gondolok ra, es büszke vagyok, hogy ö is szeretettel gondolt ram, es, ha bajban voltam, a vedelmebe vett.
Hiszem, hogy az ö sziveböl is beszeltem. Szellemi testverek voltunk, bar reszkerdesekben testverien vitatkoztunk is.
Kiszely Karoly

@kiszely karoly:

Kedves Kiszely Károly,

nem csak azért, mert jól ismerem az Ön munkásságát is, hanem magáért a kiegészítés hasznossága és értékessége miatt is külön köszönetem.

Kedves Pilgrim,
köszönöm nagyon kedves sorait!
Meg az jutott eszembe, hogy sokszor legközelebbi hozzatartozoinkat igen torz szemüvegen keresztül latjuk, gyakran egy nem csaladtag tisztabb kepet alkothat. Piros fia nem ir csunyan Pirosrol, megis sokat elvesz belöle. Piros erenyeit egy tulkompenzalasi komplexusra visszavezetni?! Ez lehet erdekes kiindulopont vagy ösztöke, de a jelensegnek csak egy mellekes resze...
A Seneca-idezet egyebkent nagyon megragadott!

Kedves Kiszely Károly,

amikor először találkoztam ezzel a Seneca-idézettel, engem is nagyon megfogott, azóta mondhatni, az életfilozófiámmá vált.

Kedves Kiszely Károly! Elnézést, hogy itt keresem meg, de sajnos nem találtam máshol az elérhetőségét a neten. Egy régi barátja keresi Önt égen-földön, és az én segítségemet kérte ebben. Amennyiben meg tudna keresni az email címemen, úgy privátban pontosan megírnám, hogy kiről is van szó.
Köszönöm a türelmét!

Az email címem: kota_beata@freemail.hu

Ha Kiszely Károlyt megtalálja/megtalálta a régi cimbora, már megérte ezt a blogot létrehozni anno. :)

A guglin mar nem talaltam a blogot. Csak a "duck-duck-go"-n. (: